Qinghai (pinjin: Qīnghǎi Shěng, magyar átírás: Csinghaj, kínaiul: 青海; tibetiül: མཚོ་སྔོན་) Kína egyik tartománya, amely a Csinghaj-tó után kapta a nevét. Északkeletről Kanszu, északnyugatról a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, délkeletről Szecsuan, délnyugatról pedig a Tibeti Autonóm Terület határolja.
Történelme
Qinghai csak viszonylag későn vált Kína tartományává. A tartomány nagy része, amelyet a 20. század elejéig hagyományosan Kokonornak hívtak, Külső-Kínában található, és számos etnikum (többek között tibeti, han, mongol és türk) keveredik a területén. A Tang-dinasztia és az azt követő kínai dinasztiák gyakorlatilag ütközőországként használták az egymást követő tibeti dinasztiákkal folytatott háborúkban.[2]
Qinghai a korai Ming-dinasztia irányítása alatt állt.
1724-ig a terület nagy része tibeti uralom alatt állt, ekkor azonban a Csing-dinasztia foglalta el.[3] Miután a Csingek legyőzték a dzsungárokat, a területre a mai Xinjiang tartományból érkező kokonor mongolok otthonává vált (Kokonor Qinghai mongol neve).
1928-ban Qinghai a Kínai Köztársaság tartományává vált. Később Ma Bufang hadúr irányítása alá került, majd 1949-ben a Kínai Népköztársaság tartománya lett.
Földrajza
Qinghai a Tibeti-fennsík északkeleti részén helyezkedik el. A Sárga-folyó a tartomány középső részén ered, míg a Jangce és a Mekong forrása a délnyugati részén található.
Qinghai átlagos tengerszint feletti magassága 3000 m. A vidék hegyvonulatai magukba foglalják a Tanggula és Kunlun hegységeket. Az átlaghőmérséklete −5 és 8 °C között van, januárban −18 és −7 °C, júliusban 5–21 °C között. Februártól áprilisig rendszerint erős szelek és homokviharok söpörnek végig a területén.
Területét tekintve Qinghai Kína legnagyobb tartománya – leszámítva Tibet, Xinjiang és Belső-Mongólia autonóm területeit, amelyek azonban nem kezelhetők a szó szoros értelmében vett tartományként.
A Csinghaj-tó (Koko Nor) Kína legnagyobb tava.
A Qaidam-medence Qinghai északnyugati részén fekszik, természeti erőforrásokban rendkívül gazdag terület. Körülbelül egyharmad részét sivatag borítja. Tengerszint feletti magassága 2600 és 3300 méter között van.
A Sanjiangyuan Nemzeti Park (vagy „Három Folyó Nemzeti Park”) szintén Qinghaiban található. A nemzeti parkot a három nagy folyó (a Sárga-folyó, a Jangce és a Mekong) felső részének és forrásvidékének védelmében alapították.
Közigazgatása
Qinghai egy prefektúraszintű városra, egy prefektúrára és hat autonóm prefektúrára van felosztva.
| Térkép | # | Név | Hanzi | Pinjin | Adminisztratív központ | Típus |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Haixi (Mongol & Tibeti) | 海西蒙古族藏族自治州 | Hǎixī Měnggǔzú Zàngzú Zìzhìzhōu | Delingha | autonóm prefektúra | |
| 2 | Haibei (Tibeti) | 海北藏族自治州 | Hǎiběi Zàngzú Zìzhìzhōu | Haiyan megye | autonóm prefektúra | |
| 3 | Xining | 西宁市 | Xīníng Shì | Chengzhong kerület | prefektúra szintű város | |
| 4 | Haidong | 海东地区 | Hǎidōng Dìqū | Ping'an megye | Prefektúra | |
| 5 | Hainan (Tibeti) | 海南藏族自治州 | Hǎinán Zàngzú Zìzhìzhōu | Gonghe County | autonóm prefektúra | |
| 6 | Huangnan (Tibeti) | 黄南藏族自治州 | Huángnán Zàngzú Zìzhìzhōu | Tongren County | autonóm prefektúra | |
| 7 | Yushu (Tibeti) | 玉树藏族自治州 | Yùshù Zàngzú Zìzhìzhōu | Yushu megye | autonóm prefektúra | |
| 8 | Golog (Tibeti) | 果洛藏族自治州 | Guǒluò Zàngzú Zìzhìzhōu | Maqên megye | autonóm prefektúra |
Népesség
| 2010 | 5 930 000 |
| 2020 | 5 923 957 |
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Qinghai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ Purdue - Tibetan history Archiválva 2007. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ The Times Atlas of World History. (Maplewood, New Jersey: Hammond, 1989) p. 175
